FB

Az internetes kultúra csődje

Gondolkodás nélkül osztunk meg a közösségi oldalakon vírusos, hamis és gyűlöletkeltő tartalmakat. Pillanatok alatt háborodunk fel olyan dolgokon, amelyek lehet, hogy meg sem történtek, ha pedig igen, akkor nem úgy, ahogyan gondoljuk. Facebookos pedofilokon, névtelen állatkínzókon vezetjük le a mérgünket, mert imádunk "jogosan" felháborodni és gyűlölködni.

_{2012.01.27 12:10}_{Sós Éva}

Kinyomtatom

Fórumozok róla

+Nagyobb betűméret -Kisebb betűméret

_hirdetés

„Der Frau hat ein WURM in Kopf”, azaz: „a nőnek egy FÉREG van a fejében” – ez a nem túl ízléses, német nyelvű üzenet járta be a közösségi média magyarországi felhasználóinak falát, miután mindenki meg akarta tekintetni a leíráshoz kapcsolódó videót. A valóban izgalmasnak, bár kevéssé gusztusosnak ígérkező felvétel helyett azonban egy vírust lehetett találni, ami ráadásul ügyesen szaporította is magát. Aki ugyanis a videóra kattintott, automatikusan megosztotta azt nem egy ismerősével, barátjával. És ha csak 1-2% szintén ráklikkelt, akkor háborítatlanul terjedt tovább a tartalom.

Holott meglehetősen könnyen kiszűrhető lett volna, hogy ez valódi videó helyett egy vírus. Mi mással magyaráznánk például, ha németül nem tudó – vagy csak felületesen beszélő – barátaink, ismerőseink egy német felkiáltással osztanak meg videókat a falakon? Miért néz ki ez a mozgókép máshogy, mint az összes többi, miért kisebb fotó rajta, miért nagyobb a szöveg, és miért „gyanús” már elsőre az egész? Ha pedig mindez eszünkbe jutott, miért kattintottunk mégis rá? Ez azonban csak szimpla hülyeség, figyelmetlenség. Akinek nem rombolta le a gépét a FÉREG, annak csak néhány kattintásába került eltüntetni a faláról a vírust hordozó álvideót. Van azonban egy igazán sokatmondó jelenség a magyar Facebook-fogyasztók között, ez pedig az artikulálatlan gyűlölet ismeretlenek irányában.

A pedofília és az állatkínzás visszataszító dolgok: ezek során ártatlan, védekezni képtelen élőlényekre támadnak rá beteg emberek. Szerencsére a magyar Btk. mindkét bűncselekményt szankcionálja, igaz, például állatkínzós képek megosztását vagy az állatkínzással egyenértékű állatpornót nem. A laza szabályozással nem lehet egyetérteni, egyetlen előnye mégis van: megakadályozza, hogy a rendőrségre számolatlanul érkezzenek a bejelentések arról, hogy egy kétes eredetű fotó tanulsága szerint ismeretlenek valahol állatokat kínoztak.

Elterjedt ugyanis nemrég egy kép a Facebookon, amelyen két fiatal férfi pózol egy felakasztott kutya társaságában. Hogy a kép visszataszító, nem kérdés. Azonban a fotó alatti kommentekben olyan zsigeri gyűlölet nyilvánult meg, ami elgondolkodtató. Igen, vannak emberek, akik állatokat kínoznak, sőt: vannak olyanok is, akik embereket ölnek vagy drogot adnak el gyerekeknek. Ezért létezik rendőrség, meg ezért tartunk fenn börtönöket. Jobb helyeken azért létezik prevenció, családtámogatás, miegymás, hogy ez lehetőség szerint minél kevesebbek fejében forduljon meg. A kép tanulsága szerint nagy többségünk, ha lát vagy hall valami felháborítót, a gondolkodás-funkciót villámsebességgel kapcsolja ki, és kommentálja vadabbnál vadabb elképzelésekkel az állatkínzókról vagy pedofilnak kikiáltott személyekről készült képeket.

Aztán kiderül, hogy akit pedofilnak mondtak, az valójában lejárató kampány áldozata, az állatkínzókra pedig már kivetette a hálóját az argentin rendőrség, így új értelmet nyer a kép alá írt „aki látja őket, szóljon a rendőrségnek” – mondat. Hasonlóan a féreg-vírushoz, ezeket is rosszindulatú, az embereket megtéveszteni szándékozó felhasználók töltik fel a neten. Egy minimális gondolkodással persze rá lehet jönni, hogy valami gyanús, de sokszor pont az erre szánt energiát spóroljuk meg öt perc jogosnak érzett gyűlöletért cserébe.