A világháló a legreményteljesebb hazai médium

Az internet világnapja: előretörőben van az online, de ködös a jövő

Az ágazat nagyjai abban egyetértenek, hogy a világháló a legreményteljesebb hazai médium - abban a kérdésben azonban már igencsak megoszlanak az álláspontok, hogy mi a követendő út; legalábbis ez derül ki az MTI által az internet világnapja alkalmából feltett körkérdésre adott válaszokból.

_{2008.05.18 08:44}_MTI

Kinyomtatom

Fórumozok róla

+Nagyobb betűméret -Kisebb betűméret

_hirdetés

"Jól állunk, és egyenesen előre" - mutatott irányt Uj Péter, az Index.hu főszerkesztője, megjegyezve: a médiának épp az online az az ága, ahol nem az a kérdés, hogy kell-e a termék az olvasónak, hanem az: milyen újdonságokkal előrukkolva javíthatja piaci pozícióit egy-egy társaság. Igaz ez akkor is, ha Magyarország térségbeli internetes vezető szerepe ma már a múlté: "szomszédaink jócskán leköröztek bennünket" - tette hozzá.

S noha "jósolni csak nagyon óvatosan lehet" ezen a terepen, hiszen milliárdokat érő cégek prognózisai is rendszeresen megbuktak már, az Uj Péter szerint biztosan állítható, hogy a legdinamikusabb növekedést a felhasználók által előállított tartalmakra támaszkodó szolgáltatások mutatják. Példaként a Youtube videomegosztó közösségi portál sikerét hozta fel, amely másfél év alatt vált dollármilliárdokat érő portállá. "A nagy portálok ma már a legolvasottabb nyomtatott lapoknál több embert vonzanak, és csak a két országos kereskedelmi tévé mondhat magának nagyobb közönséget" - árnyalta a képet Weyer Balázs, a másik nagy hazai hírportál, az Origo főszerkesztője.

Szerinte ennek a médiumnak egyfelől az a legfőbb előnye, hogy a leghamarabb jut el az olvasóhoz az első impulzus, azaz az alaphír, másrészt az, hogy a világhálón sokkal egyszerűbb mélységében megismerni egy témát, mintha valaki például könyvtárban látna neki ennek. A lassacskán általános trenddé váló mozgókép-szolgáltatás és a "már-már önállóan működő portálokat" kitermelő rovatszintű szakosodás mellett harmadik kitörési pontként azt említette: az online sajtónak ki kell találnia, hogyan tudja rövid, gyors, de mégsem felületes anyagokkal tájékoztatni a közönséget.

Követő médiumból saját történeteket felvonultató hírforrássá vált az utóbbi években az internet - adott újabb szempontot Mucsi Csaba, a Magyar Televízió (MTV) újmédia-főszerkesztője, aki ezzel magyarázza, hogy nyomtatott társaiktól egyre több tehetséges munkatársat halásszák el maguknak az online lapok. Szavai szerint tucatnyi tematikus site-ból álló portáljukkal még mindig csak a felszínt kapargatják: van hová fejleszteni; még ebben a hónapban elindítják például a Telesport.hu-t.

Előnyeik között említette, hogy rengeteg itt is felhasználható anyagot - műsora 60-70 százalékát - maga készíti a nagyobbik köztévé, az internetes szerkesztőség munkatársai pedig ugyanúgy besegítenek például a híradósoknak, mint azok nekik. Mint mondta, az utóbbi két név növekedése ellenére még mindig csak a lakosság negyedéhez jut el az internet, ezért még nagy fejlődési lehetőségeket rejt ez a terület.

Such György elnök közlése szerint a menedzsment "nem tartaná jó iránynak", ha a Magyar Rádió nagy erőkkel beszállna az internetes hírversenybe; sokkal inkább arra koncentrálnak, hogy az adásokhoz kapcsolódó tartalmak megjelenjenek a világhálón, akárcsak azok az anyagok, amelyek adásidő hiányában nem kerültek a műsorba.

A fiatal nézők megnyerésében szán kiemelkedő szerepet internetes jelenlétének a Duna Televízió - magyarázta Pomezanski György innovációs alelnök a kisebbik köztévé céljait, a nehézségek között említve, hogy határon túli célközönségük egy részénél - például Erdélyben - jóval kevésbé elterjedt az internet, mint Magyarországon. Mint mondta, a honlapjukon indítandó nettévéablakkal akarják megfogni a fiatalokat, akik például jazzkoncerteket nézhetnének meg itt, vagy a műsorok olyan "folytatásait", amelyek érdekesek ugyan, de az adásidő jelentette korlátok miatt nem kerülhettek képernyőre.

Noha képi világban, szerkesztésben és hangütésben is sokat fiatalodott az utóbbi három és fél évben, a mostani vezetés alatt a csatorna, ehhez elegendő munkatárs és pénz hiányában nem tervezik, hogy saját anyagok felpörgetésével szálljanak be a hírversenybe; az alelnök szerint számukra inkább egy, a tévé műsoraira alapozó általános portál a jövő útja.