Van létjogosultsága az eszmecserének

Biztató jövőképek a kilencedik Internethajón

Bár nyilván inkább jövőre, a tizedik, azaz jubileumi Internethajót kellene majd örvendeznünk, én a magam részéről már most is ünnepelek - kezdte köszöntőjét Diósy Tamás, az eWorld ügyvezető igazgatója.
_{2008.05.23 14:19, ma.hu}

Képek a 9. Internethajóról képgaléria

„Úgy látom ugyanis, hogy idén elindult egy pozitív változás a magyar digitális világban, amelynek van kormányzati támogatottsága is, így bízhatunk abban, hogy nem csak egyszeri fellángolásról van szó”

Diósy szavait az Internethajót megnyitó plenáris előadásokban többen is alátámasztották. Pintér Róbert, az ITTK tudományos stratégiai igazgatója a közelmúltban megjelent Kék Notesz kapcsán elmondta, mindenképpen biztató, hogy ma már gyakorlatilag minden internetező szélessávú kapcsolatot használ. Pintér szerint szintén pozitívum, hogy csökkentek az internet-előfizetések árai, és hogy nagyobb a felhasználói aktivitás. A Kék Notesz szerkesztője azonban hozzátette: valamelyest árnyalja a képet, hogy az internet-penetráció hazánkban átlagosnak mondható (40-45%), ráadásul az e-befogadás is gyerekcipőben jár még. A közeljövőben azonban összességében ő is pozitív változásokat vár.

Pintér reményeit alátámasztotta Baja Ferenc kormánybiztos beszámolója is. Az MSZP-s politikus az Elektronikus közszolgáltatások helyzete című előadásában elmondta: kormányzati döntés született arról, hogy új strukturális alapokon foglalkoznak ezentúl a témával. A sikeresség érdekében ugyanis véleménye szerint koncentrálni kell a döntési mechanizmusokat, amihez szükség van egy politikailag felhatalmazott vezetőre. Baja hozzátette: a stratégiai paradigmaváltás jegyében létrejöhet egy Központi Elektronikus Szolgáltató rendszer, természetesen a kormányzati támogatás és a civil kezdeményezések összefogásával. Távlati tervként egy személyes ügyfélkapu vízióját vázolta, amin keresztül: 2010-ben már mindenki létrehozhatja a maga digitális énjét.

Pataki Dániel, a Nemzeti Hírközlési Hatóság elnöke a jövő előtt a jelenre koncentrált. Ahogy kifejtette, évek óta egyre jobban nyílik az olló a fogyasztói árindex és a távközlési árindex között, ami az alapját jelenti egy tervezhető digitális jövőnek. A bizakodását számadatokkal is alátámasztotta: eszerint Magyarország a nemzetközi összehasonlításban egyelőre a huszonhatodik a száz főre jutó szélessáv tekintetében – ám a régióban vezető szerepet tölt be.

A Magyar Telekom igazgatója, Vasváriné Menyhárt Éva szintén számadatok segítségével illusztrálta a hazai helyzetet, eszerint az ADSL-lefedettség 94 százalékos, a második helyen a kábeltévé áll (86%), a harmadik pedig a mobil szélessáv (54%). Verseny van tehát, és lesz a jövőben, amin a felhasználók csak nyerhetnek.

Dr. Paál Péter, az IBM Magyarország vezérigazgatója a korábban elhangzott optimista gondolatokat kiegészítve gazdaságélénkítési és versenyképességi szempontokat is említett. Ahogy előadásában elmondta, ahhoz, hogy Magyarországon valóban gyökeres változások álljanak be, a kormánynak több strukturális ponton, így az e-adminisztráció terén is be kell avatkozni. Véleménye szerint ugyanis a versenyképesség megőrzésének érdekében meg kell változtatni a ma még néha kissé nehézkesnek tűnő, és sok szempontból nem korszerű rendszert.

Amennyiben ezen a téren is előrelépések történnek (márpedig Baja Ferenc szavai erre utaltak), akkor annak akár már az egészen közeli jövőben pozitív hozadékai lesznek. Paál hozzátette: mindehhez a szakma és a civilek együttműködése is szükségszerű, végül pedig az Amerikai Kereskedelmi Kamara (AmCham) első alelnökeként átadta a kormánybiztosnak a kamara elektronikus közigazgatásáról szóló állásfoglalását. Az Internethajó plenáris ülés után szekció-konferenciákkal folyatódott, amelyeken többek között szó esett a kultúra finanszírozásáról, a Teleház-programról, a web2-ről, és az online médiáról is.